NightbirdZoo Radio Player - Planet Zoo inspirált zene

A királypingvin, vagyis az Aptenodytes patagonicus a pingvinek egyik legnagyobb és leglátványosabb faja. Repülni ugyan nem tud, a szárazföldön esetlenül totyog, de a vízben olyan elegánsan és gyorsan mozog, mintha valóban repülne.

Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, a szubantarktikus kolóniákért, a hosszú költési ciklusért, a fiókák „óvodáiért”, a mélymerülésekért és a királypingvinek természetvédelmi helyzetéért nézd meg a videót.

Nézd meg a királypingvinről szóló videót YouTube-on

A déli félteke elegáns madara

A királypingvin, más néven óriáspingvin (Aptenodytes patagonicus) a madarak osztályába, a pingvinalakúak rendjébe és a pingvinfélék családjába tartozó faj. A pingvinek többségéhez hasonlóan a déli féltekén él, és a déli tengerek, valamint az Antarktiszt körülvevő szubantarktikus szigetek jellegzetes lakója.

Bár madár, repülni nem tud, és a szárazföldön inkább esetlenül mozog. A vízben azonban teljesen más képet mutat: szárnyszerű uszonyaival olyan ügyesen úszik, mintha a tengerben repülne.

Rokonság és rendszertan

A királypingvin tudományos neve Aptenodytes patagonicus. Az Aptenodytes madárnem típusfaja, és ebbe a nembe tartozik közeli rokona, a császárpingvin is. Ugyanide sorolnak egy pliocén korban kihalt fajt is, amelyet fosszilis maradványok alapján ismerünk.

A pingvinek élő fajainak száma általában 18 vagy 19 körül mozog a különböző rendszertani álláspontok szerint. Ennek oka, hogy egyes alfajok fajként való elkülönítése a genetikai kutatások eredményei alapján változhat.

Hol él a királypingvin?

A királypingvin költőkolóniái a déli szélesség 45. és 55. foka között található szigeteken helyezkednek el. Nagy kolóniái vannak többek között Dél-Georgia szigetén, a Macquarie-szigeten, a Heard- és McDonald-szigeteken, a Marion- és Prince Edward-szigeteken, valamint a Kerguelen- és Crozet-szigeteken.

A költési időszakon kívül tartózkodási helyeiket nehéz pontosan követni, mert ilyenkor szétszóródnak az Antarktiszt körülvevő tengerekben. Néha északabbra is elkóborolnak, és láttak már királypingvineket Dél-Afrika, Új-Zéland és Ausztrália partvidékein is.

Megjelenés és méret

A királypingvin a legnagyobb pingvinek közé tartozik. Kifejlett példányai 70-100 centiméter magasak, tömegük pedig 9,3-18 kilogramm között mozog. Nagyjából 25 százalékkal kisebb a császárpingvinnél.

Fekete fejének két oldalán, a fültájékon ovális narancssárga folt látható, amely lefelé és előre keskenyedik. Háta sötét, hasa világos: ez a mintázat a vízben álcázást segít, mert felülről a sötét tengerrel, alulról a világos felszínnel olvad össze.

Királypingvin vagy császárpingvin?

Első pillantásra a királypingvin nagyon hasonlít nagyobb rokonára, a császárpingvinre. A kifejlett királypingvin arcfoltja azonban tömör, élénk narancssárga, míg a császárpingviné inkább sárga és fehér. A mellkas felső része a királypingvinnél narancssárgásabb, a császárpingvinnél sárgább.

Mindkét faj csőrén színes mintázat található, de a császárpingvinnél ez rózsaszínesebb, a királypingvinnél narancssárgább. Területeik általában nem fedik egymást, legfeljebb néhány kóborló egyed látogat át a másik faj közelébe.

Költés: hosszú és különleges ciklus

A királypingvinek már jóval a költési időszak előtt megjelennek a kolóniákban, mert a kotlás kezdete előtt körülbelül két hétig vedlenek. Bár évente próbálkozhatnak költéssel, a hosszú nevelési időszak miatt általában csak két-három évente sikerül felnevelniük egy fiókát.

A tojó egyetlen, körte alakú, fehér tojást rak. A tojás körülbelül 300 grammos és nagyjából 10 centiméteres. A szülők nem fészket építenek, hanem a tojást a lábukon tartják, és egy bőrredővel takarják. A kotlás körülbelül 55 napig tart, a hím és a nőstény 6-18 napos váltásokban osztozik rajta.

Fiókák és pingvinóvoda

A kikelés akár 2-3 napig is eltarthat, és a fióka kezdetben teljesen a szülőktől függ. A fiatal királypingvinek barna pihével borítottak, és amikor elég nagyok lesznek, a többi fiókával nagy csoportokba, úgynevezett „óvodákba” tömörülnek.

Amíg a szülők táplálékot keresnek, néhány felnőtt vigyáz a csoportokra. A hosszú tél alatt a fiókák gyakran a nyáron felhalmozott zsírtartalékaikból élnek, és tömegük jelentősen csökkenhet. A következő tavasszal a szülők tovább etetik őket, majd nyár elejére elérik a kifejlett méretet, és vedlés után felnőttkori tollazatuk is kialakul.

Párok és hűség

A királypingvin körülbelül háromévesen válik ivaréretté, de az első sikeres szaporodás általában 5-6 éves korban történik. Egy költési időszakban csak egy párjuk van, és ahhoz hűségesek maradnak.

A következő költési ciklusra azonban a pármegtartás alacsony, kevesebb mint 30 százalék. Ebben valószínűleg szerepet játszik a hosszú és bonyolult szaporodási ciklus.

Populáció és kolóniák

A teljes királypingvin-populációt körülbelül 2,23 millió párra becsülik, és összességében növekedőnek tartják. A legnagyobb költőpopulációk a Crozet-szigeteken, a Prince Edward-szigeteken, a Kerguelen-szigeteken, Dél-Georgia térségében és a Macquarie-szigeten találhatók.

Ugyanakkor nem minden kolónia van jó állapotban. A Crozet-szigeteken található Disznó-sziget kolóniája az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent: az 1980-as évek körülbelül félmillió költőpárjáról nagyjából 60 000 költőpárra esett vissza.

Klímaváltozás és táplálék

A csökkenés egyik lehetséges oka az ökoszisztéma éghajlatváltozással összefüggő átalakulása. A királypingvinek fő táplálékforrásai egyre távolabb kerülhetnek a költőhelyektől, ami megnehezíti a fiókák etetését és a kolóniák fenntartását.

A nagyüzemi kereskedelmi halászat szintén fontos veszélyforrás lehet, mivel kimerítheti azokat a halállományokat, amelyekre a pingvinek támaszkodnak.

Merülések és táplálkozás

A királypingvin kiváló búvár. A jelenleg feljegyzett maximális merülési mélység 343 méter a Falkland-szigetek régiójában, a Crozet-szigeteknél pedig 552 másodperces maximális merülési időt rögzítettek.

Általában 100-300 méter közötti mélységbe merül, nappal körülbelül öt percet tölt a víz alatt, éjszaka viszont többnyire 30 méternél sekélyebbre merül. Fő táplálékai a lámpáshalak, tintahalak és krillek.

Mozgás szárazon és vízben

A vízben a királypingvin gyors és elegáns úszó, átlagos sebessége 6,5-10 km/h. A szárazföldön ezzel szemben váltogatja az ingatag járást és a „szánkózást”: ilyenkor hasán csúszik, lábaival és szárnyszerű uszonyaival hajtva magát.

Ellenségek

A királypingvinre több tengeri és madár ragadozó is veszélyt jelent. Ide tartoznak az óriáshojszák, a rablósirályok, a Falklandi tokoscsőrű, a déli sirály, a leopárdfóka, az antarktiszi medvefóka és az orka, vagyis a kardszárnyú delfin.

Védelem és állatkerti tartás

A Természetvédelmi Világszövetség a királypingvint jelenleg a nem veszélyeztetett kategóriába sorolja. Maximális élettartama vadon körülbelül 26 év, fogságban akár 41 év is lehet.

Európában több ország állatkertjeiben is tartanak királypingvineket, például Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban és Dániában.

Amiről a videóban mesélünk

Ez a cikk csak ízelítő a királypingvin életéből. A videóban részletesebben szó esik a szubantarktikus kolóniákról, a császárpingvinnel való különbségekről, a fiókák hosszú neveléséről, a mélymerülésekről, a kolóniák változásairól és arról is, miért tűnnek úgy ezek a madarak, mintha a vízben repülnének.

Nézd meg a királypingvinről szóló videót YouTube-on

Még nincs értékelés