A sisakos kazuár, más néven déli kazuár (Casuarius casuarius) Ausztrália és Új-Guinea trópusi esőerdeinek hatalmas, röpképtelen madara. Bár kevésbé ismert, mint az emu, mérete, ereje és pengeszerű karma miatt a világ egyik legfélelmetesebb madaraként tartják számon.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, a sisak szerepéről szóló elméletekért, a növényterjesztésben betöltött szerepéért, a különleges szaporodásért és a kazuár veszélyes rúgásaiért nézd meg a videót.
Nézd meg a sisakos kazuárról szóló videót YouTube-on
Ausztrália és Új-Guinea óriásmadara
A sisakos kazuár vagy déli kazuár (Casuarius casuarius) a madarak osztályába, a struccalakúak rendjébe és a kazuárfélék családjába tartozó faj. Nagy, röpképtelen futómadár, amely elsősorban trópusi esőerdők sűrű aljnövényzetében él.
Hol él?
Ausztrália északi részén, Új-Guinea déli részén, valamint az Indonéziához tartozó Aru-szigeteken és Seram szigetén fordul elő. Ausztráliában akár 1100 méteres tengerszint feletti magasságig is megtalálható, Új-Guineában viszont inkább az 500 méter alatti területeket kedveli.
Alfajok
A forrás szerint nyolc alfaja ismert, köztük például a Casuarius casuarius casuarius, C. c. aruensis, C. c. johnsoni, C. c. sclateri, C. c. bicarunculatus, C. c. tricarunculatus, C. c. bistriatus és C. c. lateralis.
A világ harmadik legnagyobb madara
Magassága 150-180 cm, testtömege 34-70 kg lehet. A világ harmadik legnagyobb madaraként tartják számon. Akár 50 km/órás sebességgel is futhat, magasra ugorhat, és jól úszik.
A jellegzetes sisak
Fején szarukinövésből álló, sisaktetőre emlékeztető taraj található. A sisak szerepéről több feltételezés létezik: védheti a fejet a lehulló gyümölcsöktől, segíthet a gyümölcsök leverésében, fegyverként is használható, de egyes elképzelések szerint kommunikációs szerepe is lehet.
Kommunikáció és mély hangok
A sisakról azt is feltételezik, hogy felerősítheti az emberi fül számára alig hallható jeladásokat. A párzási időszakban a kazuárok erős, dörgő hangokat adnak ki, amelyek eltérnek szokásos sziszegő és dübörgő hangjaiktól.
Színes fej és nyak
Csőre rövid, durva, fekete, szőrszerű tollai vannak. Arca zöldeskék, a fej hátsó része zöld, nyaka elöl ibolyás, hátul lakkvörös, írisze vörösbarna. A többi kazuárfajtól könnyen megkülönböztethető, mert nyakán két húsos bőrlebeny látható.
A pengeszerű karom
Lába szürkés-sárga, három ujja van. A belső ujjon hatalmas, éles karom fejlődött ki. Ezt a pengeszerű fegyvert harc közben használja, amikor veszélyes rúgásokkal támadhat ellenfelére.
Esőerdei életmód
A sisakos kazuár a legtöbb futómadártól eltérően nem nyílt pusztákhoz, hanem trópusi esőerdők sűrű aljnövényzetéhez kötődik. Előnyben részesíti a vegyes erdőket, ahol bőségesen talál talajra hullott gyümölcsöt, de mangroveerdőkben is előfordulhat.
Táplálkozás
Mindenevő, de főként lehullott gyümölcsöket fogyaszt. Emellett kisebb melegvérű állatokat, hüllőket, gombát, dögöt és más, a talajon talált, lenyelhető táplálékot is elfogyaszthat. Egyes más állatok számára mérgező gyümölcsöket is képes megemészteni.
Az esőerdő kertésze
A kazuárok rendkívül fontos szerepet játszanak a növények terjesztésében. A gyümölcs húsát megemésztik, de a magokat gyakran csíraképesen ürítik ki. Már több mint húsz olyan esőerdei növényfajt azonosítottak, amelynek magja csak akkor indul csírázásnak, ha előtte áthaladt egy kazuár bélrendszerén.
Magányos és territoriális
Az év legnagyobb részében egyedül él saját territóriumán. Ha két hím találkozik, heves gesztusokkal próbálják egymást meghátrálásra kényszeríteni. Ha hím és nőstény találkozik, rövid közjáték után a hím gyakran köröző mozgást végez a tojó körül.
Veszélyes madár
A sisakos kazuár könnyen felingerelhető, és akár emberre is rátámadhat. A világ legveszélyesebb madara címet főként agresszív természete és erős rúgásai miatt érdemelte ki. A középső lábujján található pengeszerű karom súlyos sebeket okozhat.
Szaporodás
A párzási időszak júniustól októberig tart. A nőstények ilyenkor toleránsabbá válnak a hímekkel szemben, és egy-egy kiválasztott kakassal párba is állhatnak. A tojó fészekaljanként 3-8 tojást rak, a fiókák 47-54 nap múlva kelnek ki.
A hím neveli a fiókákat
A párkapcsolat csak néhány hétig tart. A nőstény lerakja tojásait, majd továbbállhat, hogy újabb fészekaljat hozzon létre. A fészket a hím készíti elő, a tojó tölti fel tojásokkal, de a költés és a fiókák felnevelése a hím feladata.
Csíkos fiókák
A fiókák kezdetben csíkos rejtőszínt viselnek. Apjuk hevesen védelmezi őket. A fiatalok körülbelül három hónapos korukban veszítik el csíkjaikat, apjuk pedig akár kilenc hónapos korukig vigyáz rájuk, majd később elkergeti őket.
Hosszú élet
A fiatal kazuárok nagyjából két és fél évesen nyerik el felnőtt tollazatukat, és körülbelül négyévesen válnak ivaréretté. Hosszú életű madarak: a forrás szerint a rekord 61 év volt.
Kazuár és a bunyip legendája
Egy 2017-es Australian Birdlife cikkben felvetették, hogy az ausztrál őslakosok találkozása a déli kazuárral inspirálhatta a bunyip mítoszát. A bunyipot egyes fordítások ördögként vagy rossz szellemként írják le, amely mocsarakban, holtágakban, patakokban és víznyelőkben leselkedik.
Természetvédelmi státusz
A sisakos kazuár és mindhárom kazuárfaj az IUCN Vörös Listáján nem fenyegetett státuszban szerepel. Ennek ellenére élőhelyeinek megőrzése kiemelten fontos, hiszen esőerdei ökoszisztémák kulcsfontosságú magterjesztője.
Hol látható?
A forrás szerint Magyarországon élőben a debreceni állatkertben lehet sisakos kazuárt látni. A videóban szereplő felvételek is ott készültek.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a sisakos kazuár világából. A videóban részletesebben szó esik elterjedéséről, veszélyes karmáról, sisakjáról, esőerdei szerepéről, szaporodásáról és különleges kulturális kapcsolatairól.