A kínai tobzoska (Manis pentadactyla) Ázsia egyik legkülönlegesebb és legveszélyeztetettebb emlőse. Keratinból álló pikkelyei, hosszú nyelve és hangyákra, termeszekre épülő étrendje miatt úgy néz ki, mintha egy pikkelyes hangyászféle lenne.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, a tobzoskák különleges életmódjáért, táplálkozásáért, szaporodásáért, állatkerti tartásuk nehézségeiért és a faj megmentéséért folytatott természetvédelmi küzdelemért nézd meg a videót.
Nézd meg a kínai tobzoskáról szóló videót YouTube-on
Karácsony után Fehérváron
Karácsony után, miután a fény visszatért az emberek közé, folytassuk az állatbemutatókat Fehérváron. A következő állat a kínai tobzoska (Manis pentadactyla), amely az emlősök osztályába, a tobzoskák rendjébe és a tobzoskafélék családjába tartozó faj. Nemének típusfaja.
Elterjedés
A kínai tobzoska előfordulási területe Észak-India, Nepál, Bhután, Banglades, Mianmar, Észak-Indokína, Tajvan, a Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigetek — főleg Okinava —, valamint Kína déli részei, beleértve Hajnant is.
Veszélyeztetett állományok
Mára állományai erősen lecsökkentek. Élőhelyének elvesztése és az orvvadászat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ez az állatfaj a súlyosan veszélyeztetett fajok közé került.
Alfajai
Három alfaját különítik el: a Manis pentadactyla auritus az ázsiai kontinensen él, a Manis pentadactyla pentadactyla Tajvan szigetén honos, a Manis pentadactyla pusilla pedig Hainan szigetén fordul elő.
Pikkelyes hangyászféle
Mint minden tobzoska, a kínai tobzoska is úgy néz ki, mint egy pikkelyes hangyászféle. Fej-testhossza körülbelül 40-58 cm, farokhossza 25-38 cm, testtömege 2-7 kg.
Megjelenés
Kis feje keskeny, nyújtott pofában végződik. Fülei kicsik, színezete szürkésbarnás. Testét 18 sornyi pikkely fedi, a pikkelyek között szőrök találhatók.
Keratinpikkelyek
A tobzoskák pikkelyei keratinból állnak, vagyis ugyanabból az anyagból, mint az emberi köröm. Ezek a pikkelyek fenyőtobozszerűen borítják a testet, és fontos védelmet nyújtanak az állatnak.
Ökológiai szerep
A tobzoskáknak fontos szerepük van az ökológiai egyensúly fenntartásában. Hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak, amelyeket hosszú nyelvükkel nyalnak fel, így segíthetnek rovarpopulációk szabályozásában.
Éjszakai életmód
Éjjeli állatok, nappal föld alatti odúkba húzódnak. Ha egy hosszú éjszakai keresgélés után hajnalig nem érnek vissza rejtekhelyükre, alkalmi helyen a földbe áshatják magukat, és összegömbölyödhetnek.
Táplálkozás
Fő táplálékukat hangyák és termeszek jelentik, de más rovarokat is fogyaszthatnak. Az avarban és a fákon is keresgélnek. Egy hongkongi vizsgálatban egy fiatal vadon élő tobzoska gyomortartalmában több mint 25 000 hangyát és majdnem 1000 termeszt találtak, 9 fajból.
Élőhely
A kínai tobzoska sokféle erdőben előfordul: fenyvesekben, lombhullató erdőkben és bambuszosokban is. Mezőkön és kultúrtájakon is megjelenhet, ha megfelelő táplálékot és búvóhelyet talál.
Állatkerti tartás nehézségei
Mivel étrendjének nehéz megfelelni, állatkerti tartása különösen problémás. Sok állat rövid idővel befogása után elpusztult, és több állatkert próbálkozása ellenére a tartásuk és szaporításuk hosszú ideig sikertelen volt.
Szaporodás
A szaporodási időszak április-májusban van. A nőstény egyszerre csak egy utódnak ad életet. A kis tobzoska születésekor körülbelül 93 grammos, pikkelyei az első két napban még puhák.
Az utód gondozása
A kicsi már születése után képes járni, de anyja egy ideig a hátán vagy farkán hordozza. Veszély esetén az anya a kölyök köré tekeredik, pikkelyeivel védve azt. Megfigyelések szerint a hímek néha engedik a kölyköt nevelő nőstényeket ugyanazt az üreget használni.
A legnagyobb védelem Kínában
Néhány éve Kínában a tobzoskák a legnagyobb védettséget élvező fajok közé kerültek. Veszélyeztetett állapotuk miatt nevüket kihúzták a hagyományos kínai orvoslás hivatalos gyógymódjai közül.
Vadászat és illegális kereskedelem
A tobzoskákat húsukért és vélt gyógyhatású pikkelyeikért vadászták. Az illegális vadászat miatt minden tobzoskafaj a kihalás szélére került. Jelenleg nyolc tobzoskafaj él a világon: négy Ázsiában és négy Afrikában.
Súlyosan veszélyeztetett fajok
A kínai tobzoska, a palawani tobzoska és a jávai tobzoska az IUCN vörös listáján a súlyosan veszélyeztetett kategóriában szerepel. A kínai tobzoska állománya Ázsiában az elmúlt évtizedekben drámai mértékben csökkent.
CITES-védelem
2016-ban a tobzoskák átkerültek a Washingtoni Egyezmény, vagyis a CITES II. függelékéből az I. függelékbe, ami a legszigorúbb nemzetközi kereskedelmi korlátozást jelenti.
Reflektorfényben a világjárvány után
A tobzoskák a Covid-19-járvány idején is reflektorfénybe kerültek, mert kiderült, hogy az új koronavírushoz hasonló törzseket hordozhatnak. A tudósok vizsgálták, lehetett-e szerepük a vírus állatról emberre terjedésében, de ezekben a kutatásokban nem született egyértelmű eredmény.
Kultúra és természetvédelem
Egyes kultúrákban a tobzoskáknak gyógyító erőt tulajdonítanak, húsuk pedig luxusételnek számít több délkelet-ázsiai országban. Ugyanakkor semmilyen hagyomány nem igazolhatja teljes állatfajok kiirtását.
Afrikai tobzoskák veszélyben
Az afrikai tobzoskafajok sincsenek biztonságban. Az ázsiai piacokra irányuló illegális kereskedelem miatt azok pikkelyei is eljutnak oda, ahol különféle készítményekhez használják fel őket.
Lehetséges megoldások
A faj megmentése érdekében több ötlet is született. Vannak kutatók, akik megpróbálják a tobzoskapikkelyek vélt gyógyhatású összetevőit más módszerekkel előállítani, hogy ne kelljen a tobzoskákat orvvadászatnak kitenni. A legfontosabb azonban a kereslet csökkentése és az illegális kereskedelem visszaszorítása.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a kínai tobzoska különleges világából. A videóban részletesebben szó esik elterjedéséről, pikkelyeiről, táplálkozásáról, szaporodásáról, állatkerti tartásáról, a CITES-védelemről és a tobzoskák megmentéséért folyó küzdelemről.