A vörös óriáskenguru (Macropus rufus) Ausztrália egyik legismertebb állata, és egyben a ma élő erszényesek legnagyobb testű képviselője. Erős hátsó lábai, hatalmas farka, hosszú ugrásai és különleges erszényes szaporodása miatt igazi ausztrál ikon.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, méretéért, ugrótechnikájáért, csoportos életéért, szaporodásáért, erszényben fejlődő kölykeiért és természetvédelmi helyzetéért nézd meg a videót.
Nézd meg a vörös óriáskengururól szóló videót YouTube-on
Egy nagy mitugrász Ausztráliából
A mai rész főszereplője egy másik ausztráliai állat: egy nagy mitugrász, a vörös óriáskenguru.
Rendszertani helye
A vörös óriáskenguru (Macropus rufus) az emlősök osztályába, az erszényesek alosztályágába, a Diprotodontia rendbe és a kengurufélék családjába tartozó faj.
Nagy elterjedési terület
A ma élő kengurufajok közül ennek van az egyik legnagyobb elterjedési területe. Ausztrália belső, nagy kiterjedésű, vízben általában szegény területein, sivatagjaiban és félsivatagjaiban fordul elő.
Hol nem honos?
Egyedül a Nagy-Vízválasztó-hegységtől keletre eső területeken, Ausztrália északi partvidékén, valamint a kontinens délkeleti és délnyugati csücskében nem honos.
A legnagyobb erszényes
Ez a leggyakoribb kengurufaj az egész világon, és egyben a ma élő erszényesek legnagyobb testű képviselője.
Szőrzete és színe
Testét tömött, gyapjas szőrzet borítja, amely szálfinomságát tekintve a lámagyapjúval is vetekedhet. Alapszíne lehet vöröses, főként a hímeknél, vagy kékesszürke, jellemzően a nőstényeknél. Egyes testtájai piszkosfehérek, a mancsok és a hátsó lábak vége pedig fekete.
Mérete
A nőstények testhossza az orrtól a farok tövéig 85-105 cm, a hímeké 130-160 cm. A farok hossza nőstényeknél 65-85 cm, hímeknél 100-120 cm.
Erős ivari különbség
A hímek lényegesen nagyobbak a nőstényeknél. A nőstények legfeljebb 40 kilogrammosak, míg a hímek testtömege a 90 kilogrammot is elérheti. Ez az erős ivari különbség más óriáskenguru-fajokra is jellemző.
Növekedés és élettartam
A nőstények felnőtt koruk elérése után már nem növekednek tovább, a hímek viszont az évek múlásával tovább nőnek, bár egyre lassuló ütemben. A nőstények kisebbek maradnak, de általában tovább élnek. Állatkertben a vörös óriáskenguruk elérhetik a 20-25 éves kort is, míg a természetben általában 12-18 évig élnek.
Vissza az erszénybe
Ha a kis kenguru veszélyt érez, sietve bújik vissza az erszénybe, ahol biztonságban lehet.
Ugrással közlekedik
A kenguru nagyon izmos és erős hátsó lábain ugrálva közlekedik. Amikor éppen nem használja őket, az inakban újra felgyűlik a következő ugráshoz szükséges energia.
Energiatakarékos mozgás
Minél magasabbra ugrik, annál több energiát kell a hátsó lábak inaiba kifejtenie, de ezzel az ugrótechnikával a kenguru pontosan annyi energiát használ, amennyire szüksége van.
A farok szerepe
Az egyensúly megtartásában hatalmas, erős farka nagyon fontos szerepet játszik. Ha helyben áll, ügyesen rátámaszkodik, mintha egy plusz lábként használná.
Lassú haladás
Amikor a kenguruk legelnek vagy lassan mozognak, óvatosan az elülső lábaikra támaszkodnak, majd hátsó lábaikkal haladnak tovább.
Sebesség és ugrástávolság
Erős hátsó lábaiknak köszönhetően 48-50 km/órás sebességgel is képesek ugrándozni. Egyetlen ugrás akár 9 méteres távolságot is jelenthet.
Nagy vándorlások
A vörös óriáskenguruk táplálék után kutatva messzi vidékekre is elvándorolhatnak. Szükség esetén akár napi 200 km-t is megtehetnek.
Csoportos élet
A magányos állatok ritkák. Általában kisebb csoportokban élnek, de a 100 egyedből álló csoportok sem ritkák.
Viselkedés és harc
A kenguruk általában szelíd állatok, csak párzási időszakban válhatnak agresszívebbé. Ilyenkor a hímek bokszmérkőzéshez hasonló harcokban döntik el a csoport és a nőstények feletti uralom jogát.
Box és kickbox
Elülső lábaikkal jobb- és bal egyeneseket osztogatnak, de komolyabb helyzetben farkukra támaszkodva hátsó lábaikkal is harcolnak. Ez már inkább kickbox: erős rúgásaikkal és karmaikkal komoly sérüléseket okozhatnak egymásnak.
Játékos verekedés
Amikor játszanak, többnyire csak elülső lábaikat használják. Hátsó lábaikra akkor hagyatkoznak, amikor a helyzet eldurvul.
Veszély jelzése
Ha veszély közeledtét jelzik egymásnak, erős farkukra támaszkodva két lábra állnak, felegyenesedve figyelnek, és felmérik a környezetet.
Napi aktivitás
A vörös óriáskenguru hajnalban, kora délelőtt és késő délután aktív. A déli nap melege elől legtöbbször árnyékba húzódik.
Táplálkozás
Tápláléka általában nagyon alacsony tápanyagtartalmú fűfélékből áll, de cserjék leveleit is fogyasztja. Hosszú ideig képes víz nélkül is életben maradni.
Ivarérettség és párzás
Ivarérettségét 1,5-2 éves kor között éri el. A párzási időszak egész évben tarthat, de erősen függ az élelem és a víz mennyiségétől. Hosszú szárazság idején a hímek szaporodási teljesítménye csökkenhet.
Rövid vemhesség
A vemhesség mindössze 33 napig tart. Születése után a parányi kengurukölyök erős mellső lábaival felmászik arra a nyomra, amelyet anyja nyálával jelölt meg az altestén, így eljut az erszénybe.
Fejlődés az erszényben
Az erszényben a csupasz kölyök azonnal megkeresi a mellbimbót, és körülbelül 70 napig el sem engedi. Itt fejlődik ki teljesen: itt nő ki a szőrzete, és itt nyílik ki a szeme is.
Első kitekintés
A kölyök csak körülbelül öt hónapos korában dugja ki először a fejét az erszényből. Amikor elhagyja az erszényt, testtömege körülbelül 3,5 kilogramm.
Elválasztás
Ahogy telik az idő, a fiatal kenguru egyre több időt tölt az erszényen kívül. A születéstől számított körülbelül 235. nap táján az anya már nem engedi vissza, mert ilyenkor már várja a következő kölykét. Az anyaállat körülbelül egyéves koráig szoptatja kölykét.
Embrionális diapauza
A nőstény kengurunak akár egyszerre több fejlődési állapotú utódja is lehet: lehet vemhes, hordozhat kölyköt az erszényében, és kísérheti egy harmadik, már nagyobb kölyök is. Ezt az állapotot embrionális diapauzának nevezik.
Hogyan működik?
Amikor a kiskenguru elhagyja az erszényt, a korábban megállt embrió fejlődése folytatódik, és az újabb kölyök nagyjából egy hónappal később megszületik. Egy párzási időszak során általában két kengurukölyök születik.
Vadászat és állományszabályozás
A vörös óriáskenguru Ausztráliában vadászható faj, de évente csak meghatározott számú állatot lehet kilőni. A kvótákat az állomány nagyságához igazítják, és ha a számuk csökkenni kezd, a kvótát is lejjebb viszik.
Miért van szükség gyérítésre?
A vörös óriáskenguru nyílt vidéki faj, így az erdőirtások után kialakult nyílt, füves pusztákon sok helyen elterjedt. Mivel kiváló ugró, könnyen átugorja a farmerek kerítéseit, és egyes területeken nagy tömegben jelenhet meg a legelőkön.
Állatkertekben
Kedvelt állatkerti faj. Őshazájában, Ausztráliában szinte minden állatkertben megtalálható, és sok gazdálkodó is tart szelídített vörös óriáskengurukat birtokán.
Európában és Magyarországon
Európában is kedvelt faj, bár a hideget kevésbé viseli jól, mint a szürke óriáskenguruk. Magyarországon korábban bemutatták a Budapesti Állatkertben és a Szegedi Vadasparkban is; jelenleg a Nyíregyházi Állatparkban él egy nagy csapat, ahol 2016-ban kölyök is született.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a vörös óriáskenguru világából. A videóban részletesebben szó esik ausztráliai élőhelyéről, hatalmas ugrásairól, erős farkáról, bokszoló hímjeiről, erszényes szaporodásáról és állatkerti tartásáról.