Az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex), angolul Alpine ibex, az Alpok egyik leglátványosabb hegyi patása. Hatalmas, hátrafelé ívelt szarvai, biztos lépései és elképesztő sziklamászó képessége miatt a magashegyi élővilág egyik ikonikus állata.
A túlvadászás egykor majdnem kipusztította, de sikeres visszatelepítéseknek köszönhetően ma ismét az Alpok több területén él Franciaországtól Szlovéniáig. Sziklás élőhelyén olyan apró peremeken is biztonsággal mozog, amelyeket az ember közelről is alig venne észre.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, szarvainak méretéért, évszakos bundaváltásáért, só iránti rajongásáért, merész gidáiért és visszatelepítésének történetéért nézd meg a videót.
Nézd meg az alpesi kőszáli kecskéről szóló videót YouTube-on
Az Alpok különleges kecskéje
Az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) az Alpok sziklás magashegységeinek jellegzetes patása. Angol neve Alpine ibex, latin neve pedig Capra ibex.
Majdnem eltűnt
A túlvadászás miatt állománya egykor drasztikusan visszaszorult. Végül főként Észak-Olaszország és Délkelet-Franciaország hegységeiben maradt fenn.
Sikeres visszatelepítés
Ma már visszatelepítéseknek köszönhetően az Alpok több területén ismét megtalálható, Franciaországtól Szlovéniáig. Emellett Bulgáriába is betelepítették.
Mérete
Az alpesi kőszáli kecske tömege általában 75–100 kilogramm körül lehet, marmagassága pedig 80–100 centiméter. Erős, zömök teste a hegyi életmódhoz alkalmazkodott.
Szarvak mindkét nemnél
Szarvat nemcsak a bakok, hanem a nőstények is viselnek. A különbség azonban látványos: a bakok szarvai sokkal nagyobbak, erősebbek és erőteljesebben hátrafelé íveltek.
A bak hatalmas szarva
A bak szarva akár egy méteres hosszúságot is elérhet, tömege pedig jelentős lehet. Ezek a szarvak a párzási időszak küzdelmeiben fontos szerepet kapnak.
Évszakos bunda
Szőrzete évszakonként változik. Nyáron rövidebb és finomabb, télen viszont hosszabb, durvább, göndörebb, és pehelyszőrökkel keveredik.
Téli védelem
A téli bunda segít a magashegységi hideg elviselésében. A pehelyszőrök nyáron kihullanak, amikor a hőmérséklet enyhébb.
Éjszaka az erdőkben
A zergékhez hasonlóan az éjszakát gyakran erdőkben töltheti. A magasabb hegyi területekről csak akkor ereszkedik lejjebb, ha elfogy a táplálék.
A sziklafalak mestere
Az alpesi kőszáli kecske majdnem függőleges falakon is képes haladni. Mozgása lassú, kimért, de elképesztően biztos.
Apró peremek is elegendők
A sziklafal legkisebb egyenetlensége is elég lehet számára kapaszkodónak. Olyan peremekre is biztonsággal ráléphet, amelyeket az emberi szem alig venne észre.
Érzékszervei
Látása nagyon éles, hallása kitűnő, szaglása viszont a zergééhez képest gyengébb lehet. Ezek az érzékszervek segítik a ragadozók és veszélyek felismerésében.
Viselkedése
Viselkedése sok tekintetben a házi kecskééhez hasonlít. Kíváncsi, ügyes, és jól alkalmazkodik a nehéz terephez.
Mit eszik?
Tápláléka havasi fűből, farügyekből, levelekből és faágakból áll. Télen száraz füvet és zúzmót is fogyaszt.
Sórajongó
Rendszeresen látogatja a sótartalmú helyeket. Annyira szereti a sót nyalni, hogy ilyenkor akár óvatosságáról is megfeledkezhet.
Röfögés a só miatt
A forrás szerint a só íze miatti élvezetét messzire hallatszó röfögéssel is kifejezheti. Innen különösen találóan hangzik a közmondás: „A vén kecske is megnyalja a sót.”
Csapatélet
A kőszáli kecskék általában csapatokban élnek. A magányos öreg bakok többnyire csak a párzási időszakban csatlakoznak a csapatokhoz.
Párzási időszak
Párzás előtt a bakok megküzdenek egymással. Hatalmas szarvaikat összeütve dönthetik el, melyikük kerül kedvezőbb helyzetbe.
A gida
A gida születése után néhány órával már meglepően ügyesen mozog. Rövid idő alatt majdnem olyan merészen mászik, mint az anyja.
Hibridizáció házi kecskével
Az alpesi kőszáli kecske nehézség nélkül párosodhat házi kecskével. Ilyenkor ivarképes hibrid utódok is létrejöhetnek.
Természetvédelmi státusz
A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján jelenleg nem fenyegetett kategóriába tartozik. Ez nagyban köszönhető a sikeres védelmi és visszatelepítési programoknak.
Miért fontos a története?
Az alpesi kőszáli kecske története jó példa arra, hogy a túlvadászott fajok állománya megfelelő védelemmel és visszatelepítéssel helyreállítható.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő az alpesi kőszáli kecske világából. A teljes videóban szó esik elterjedéséről, visszatelepítéséről, hatalmas szarvairól, évszakos bundájáról, sziklamászó képességéről, táplálkozásáról, só iránti rajongásáról és gidáinak meglepő ügyességéről.
Nézd meg az alpesi kőszáli kecskéről szóló videót YouTube-on