Állatbemutatóim következő része a Négyujjú elefántcickányról szól.

Ez a faj csak afrika bizonyos részein található meg.
Rokonainál kisebb méretű.
Ahogy a neve is mutatja, négy ujj van a hátsó lábán és a méretéhez képest hosszú orráról kapta a nevét.

Konkrétan a sűrű erdőkben és a bozótokban él.

A négyujjú elefántcickány hosszú, puha szőrű, színe a szürkés-halványbarnától a sötétbarnáig változik, szeme körül fehér karikák és széles, sötét csíkok a hátán.

Az elefántcickányok valójában nem cickányok. A legújabb bizonyítékok azt sugallják, hogy közelebbi rokonságban állnak az afrikai emlősök egy csoportjával, amely magában foglalja az elefántokat, a tengeri teheneket.

Rendkívül gyorsak, és elérhetik a 28,8 kilométer/órás (17,9 mph) sebességet.

A többi emlős rovarevőhöz képest a sengisnek (másik neve) viszonylag nagy agya van.

Afrikában őshonos kis rovarevő emlősök. A négyujjú elefánt sengis súlya 160 és 280 g (5,6 és 9,9 uncia) között van.

Táplálékuk termeszek, növényi anyagok, százlábúak, hangyák, tücskök, ezerlábúak és pókok.

A kicsik magasan fejlett állapotban születnek.

Olyan mirigyeik vannak, amelyek erős illatot bocsátanak ki a területek megjelölésére és a ragadozók elrettentésére.

Stresszes helyzetekben lábdobbal vagy farokkal csapkodnak a talajon.

Forrás: Singita.com, Jenny Hishin.

Állatbemutatóim következő része a Seychelle-szigeteki óriásteknősről szól.

Másnéven az Aldabrai óriásteknős a szárazföldi teknősfélék családjába tartozik.

Fennmaradását nagy részben Charles Darwinnak köszönhetjük, aki kérvényezte a faj védelmét.
Maurítiuszra telepítették tenyésztési célból.

Világosbarna páncéljuk 90 - 120 cm átmérőjű.
160-250 kg testsúllyal rendelkezik.

Kiválló úszók, habár nincs úszóhártyája.
Kivételesen hosszú nyaka van, amivel eléri az egy méter magasan elhelyezkedő leveleket is.

A faj alapvetően növényevő.
Fogságban élve gyümölcsöket is elfogyasztanak.

Magányosan és csoportosan is megtalálható a természetben.

20-25 évesen lesznek ivarérettek.
10-25 tojást rak le. A tojások fele terméketlen.
8 hónap múlva kisteknősök bújnak ki.

A fiatal egyedeket tengeri madarak és az emberek álltal behurcolt patkányok elragadják.
A felnőtteket nem veszélyezteti semmi az emberen kívül.

Elérheti a 200 éves kort is.
A legidősebb Adwaita 255 éves volt.

További érdekességekért nézzétek meg az alábbi videót: https://www.youtube.com/watch?v=Ul2Blv5dgQM

Források: www.earthborncreatures.com

Az állatbemutatóim következő részében ezt a nagyon ritka cerkóffélét mutatom be nektek.

Bővebben: Állatbemutatók 6: Aranyhasú Mangábe

Állatbemutatóim 5. részében szeretném bemutatni nektek a Kaliforniai Kondort.

Észak-Amerika legnagyobb röpképes szárazföldi madaráról van szó.

Tollazata fekete, a szárnyak belső felén viszont fehér foltok találhatóak.
Feje és nyaka majdnem teljesen csupasz, a fiatalok bőre szürkés, a felnőtteké sárgás.
Szárnyfesztávolsága majdnem 3 méter.
Testtömege eléri a 12 kg-ot is.

Kizárólag dögevő.

A világ egyik leghosszabb életű madara, akár 60 évet is megélhet a vadonban.

Az állománya a 20. században csökkent. Főleg vadászat, ólommérgezés és a területvesztés miatt.
1982-ben már csak 22 példány maradt belőle. 87-ben már 27-en voltak.
Ezt a 27 példányt befogták az USA egyik fajmegőrző programja keretében és a San Diego-i valamint a Los Angeles-i állatkertekben tenyészteni kezdték.
Ez olyan sikeres volt, hogy nemsokkal később már vissza is telepítettek néhányat a vadonba.

2014-ben már 425 példány élt belőle és ez a szám 525-re emelkedett 2021-re.
2022-ben 537 Kondor élt a világon és ebből 336 példány a vadonban töltötte a mindennapjait.

Ezt a madárfajt először 1797-ben George Shaw angol természettudós fedezte fel és nevezte el.

A kaliforniai kondor középső lábujja jóval hosszabb, mint a többi, a hátsó lábujja pedig csökevényes állapotú. Az összes lábujjon a karmok egyenesek és tompák, ami azt jelenti, hogy lábai a járást szolgálják és nem pedig a fogást, azaz zsákmányolást.

Táplálékszerzési célból akár 250 kilométeres távolságot is megtehet.

Aktív repülésre alig képes; inkább magas szikláról vagy fáról leszökve siklórepülést alkalmaz.

A talajról is képes felszállni erős szárnyverdesésekkel, de ha elérte a megfelelő magasságot, akkor akár több kilométeren keresztül is úgy marad fent, hogy nem kell csapnia a szárnyával egyet sem. Megfigyelték már 4600 méteres magasságban és olykor elérheti a 90 km/órás sebességet.

Az emberen kívül nincsenek ellenségei.

Madárcsoportban jól meghatározott társadalmi felépítést követnek, a ranglétrán betöltött szerepüket a testtartások, a civakodások, valamint az a kevés hangkiadás határozzák meg, amire kèpesek. A ranglétrán betöltött helynek főleg a táplálékként szolgáló dög mellett van jelentősége, hiszen a nagyobb és idősebb példányok hamarabb és többet táplálkoznak, mint a fiatalabb egyedek.

Kedveli a szarvasok, kecskék, juhok, szamarak, lovak, disznók, pumák, medvék, szarvasmarhák, nyulak és prérifarkasok tetemét, viszont madarak tetemét sosem eszi meg.

Hatévesen érik el az ivarérettséget.
Egy életre választanak párt.
A fészkét sziklák magasan lévő barlangjaira építi.
Két évente egy fehér tojást rak le a tojó.
A tojáson mindkettő szülő kotlik 53-60 napig.
Két éves koráig a szülők mellett élnek.

Érdekesség, hogy szűznemzéssel is képesek szaporodni.
Kettő tojó volt egy kifutóban és az egyik tojó rakott egy tojást amit ki is keltett, a gondozók nagy meglepetésére.
A fióka egy hím lett. A DNS-e 100 %-ban az anyja DNS-e volt.

A fotók és a szöveg a Natural History Museum oldaláról van.