A bordás krokodil (Crocodylus porosus), más néven sósvízi krokodil, a Föld egyik legnagyobb és legveszélyesebb krokodilfaja. Hatalmas mérete, ereje és kiváló úszóképessége miatt különleges helyet foglal el a hüllők világában.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, a tengeri vándorlásairól, óriási méreteiről, vadászatáról, szaporodásáról és az emberrel való veszélyes konfliktusairól nézd meg a videót.
Nézd meg a bordás krokodilról szóló videót YouTube-on
Krokodil Dundee veszélyes társa
A bordás krokodil (Crocodylus porosus) a hüllők osztályába, a krokodilok rendjébe és a krokodilfélék családjába tartozik. A közismert Krokodil Dundee történetek világához is könnyen kapcsolható, hiszen ez az a faj, amely Ausztráliában is hírhedt hatalmas termetéről és veszélyességéről.
Emberre is veszélyes ragadozó
Ez a krokodilfaj gyakran támad rá a területére merészkedő emberekre, különösen a párzási és költési időszakban. Nem véletlen, hogy a bordás krokodilt a világ egyik legveszélyesebb hüllőjeként tartják számon.
Mit eszik?
A tengeren is halászik, de madarakat és szárazföldi állatokat is zsákmányol. Táplálékai között akár bivaly is szerepelhet. A kifejlett példányok szinte mindenre rátámadnak, amit el tudnak kapni és meg tudnak enni.
Hatalmas elterjedési terület
Elterjedési területe rendkívül nagy: India keleti részétől Srí Lankán, Bangladesen, Mianmaron, Thaiföldön, Laoszon, Kambodzsán, Vietnámon, Malajzián és Indonézián át egészen a Fülöp-szigetekig, Új-Guineáig, Ausztrália északi partvidékéig, Palauig, Mikronézia egyes részeiig, a Kókusz-szigetekig, a Salamon-szigetekig, Vanuatuig és legkeletebbre a Fidzsi-szigetekig fordul elő.
Domináns krokodil
Hatalmas elterjedési területén több más krokodilfaj is él, de a bordás krokodil mindenhol domináns fajnak számít, ahol előfordul. Mérete, ereje és alkalmazkodóképessége miatt kevés vetélytársa akad.
Krokodil a nyílt tengeren
Általában a parthoz közeli vizekben vadászik, de kiváló úszóként messzire kimerészkedik a nyílt tengerre is. Ebben egyedülálló a krokodilok között. Láttak már példányokat akár 1000 kilométerre is a szárazföldtől, kint a nyílt tengeren.
Sósvízi túlélő
Azért tud megélni a tengerekben is, mert szervezete képes kiválasztani a felesleges sót. Kedvelt élőhelye mégsem maga a nyílt tenger, hanem a folyótorkolatok vidéke, a partvidéki mangrovemocsarak és a brakkvizek, vagyis a sós és édesvíz keverékéből álló élőhelyek.
Édesvízben is otthon van
A bordás krokodil az édesvizet is kedveli. Nagyobb folyókban a partoktól több kilométerre is előfordulhat, és megtalálható édesvízi tavakban, mocsarakban is.
Az egyik legnagyobb krokodil
Ez az egyik legnagyobb és legveszélyesebb krokodilfaj. Átlagos hossza 2,5-5 méter között mozog, de egyes hím példányok meghaladhatják a 6 métert és az 1 tonnát, vagyis az 1000 kilogrammot is.
Rekordméretű példányok
A legnagyobb lemért, fogságban tartott bordás krokodil, Lolong, 6,17 méter hosszú és 1075 kilogramm tömegű volt. A leghosszabb hiteles vadon élő példány 6,2 méteres volt, de bőrének kiszáradása és hiányzó farokvége alapján akár 6,3 méteres is lehetett. Egyes becslések szerint a legnagyobb példányok 6,7-7 métert is elérhetnek.
Hogyan ismerhető fel?
Hatalmas méretei mellett több olyan tulajdonsága is van, amely megkülönbözteti más krokodilfajoktól. Feje nagy, teste széles, szemétől az orra felé két jellegzetes barázda húzódik.
Színezet
A kifejlett állatok színe szürke, barnásszürke vagy aranybarna lehet. A fajnál előfordul a melanizmus is, így egyes példányok egészen sötétek, majdnem feketék lehetnek. A fiatalok világosabbak, és jellegzetes sötét csíkokat, foltokat viselnek.
Páncélzat
Páncélzatuk a hátukon különösen kemény és ovális alakú. Ez a masszív testfelépítés és páncélszerű védelem is hozzájárul ahhoz, hogy a kifejlett bordás krokodilnak természetes élőhelyén alig legyen ellenfele.
Fiatalok és felnőttek táplálkozása
A fiatal egyedek vízi rovarokkal, kis halakkal vagy kétéltűekkel táplálkoznak. A kifejlett példányok viszont szinte mindenre rátámadnak, amit el tudnak fogyasztani.
Ausztrália egyedülálló ragadozója
A bordás krokodil Ausztráliában az egyetlen ragadozó, amely képes elejteni a betelepített és elvadult nagyobb testű emlősöket, például disznókat, kecskéket, szamarakat, lovakat, szarvasmarhákat és vízibivalyokat. Ezzel valamennyire szabályozhatja ezek populációit.
Vadászati módszer
Jellemző vadászata során beúszik a part menti édesvízű folyókba és mocsarakba, ahol a szomjukat oltó állatokra támad. Lesben álló ragadozó: türelmesen vár, majd hatalmas erővel csap le.
Hosszú éhezés
Ha nem jut elegendő táplálékhoz, sok hüllőhöz hasonlóan sokáig kibírja az éhezést. Ilyenkor a testében és farkában elraktározott zsírtartalékait éli fel. A nagyobb példányok akár egy egész évig is kibírhatják táplálkozás nélkül.
Tengeri utazások
A hosszú tengeri utazások során is életben maradhat, mert a nagyobb példányok nem elég ügyesek ahhoz, hogy a nyílt tengeren rendszeresen halakat kapjanak el, ezért az ilyen vándorlások alatt akár hosszú ideig nem esznek semmit.
Szaporodás
Szaporodási időszaka az esős évszakra esik. A nőstény bomló növényi anyagokból fészket épít, amelybe 60-80 tojást rak. A fészket a teljes kelési időszak alatt, mintegy három hónapig őrzi.
Anyai gondoskodás
A kikelő krokodilkölykök hangokat adnak ki, mire anyjuk kiássa őket a fészekből és a vízhez viszi őket. A nőstény ezután még egy ideig óvja kicsinyeit.
Helyhez kötött nőstények és vándorló hímek
A nőstényeknek a szaporodáshoz állandó helyre van szükségük, ezért kevésbé vándorló természetűek, mint a hímek. Ha megfelelő fészekrakó helyet találnak, csak komoly okból, például tartós táplálékhiány miatt hagyják el. A fiatal hímek viszont sokkal többet vándorolnak, mert a nagyobb hímek már elfoglalták a legjobb területeket.
Veszélyeztető tényezők
Bőrükért és fogaikért irtották őket, ezért vadászatuk miatt létszámuk jelentősen lecsökkent. A faj az emberre is veszélyes, ami sok helyen tovább növeli az üldözését.
Konfliktus az emberrel
Ausztrália északi részén évente egy-két embert ölnek meg bordás krokodilok. Emiatt az üdülőövezetek környékéről rendszeresen befogják őket, majd kevésbé látogatott helyeken engedik el.
Krokodilfarmok és védelem
Több helyen krokodilfarmok létesültek, ahol bőrük és húsuk miatt tenyésztik őket. Ez a vadon élő példányok vadászatát valamennyire mérsékelheti. Húsának fogyasztása különösen az utóbbi időben terjedt el.
Biztonságos állomány?
Igazán biztonságban főként Ausztráliában vannak, mert sok országban nehéz betartatni a védelmükre hozott törvényeket. Ahol veszélyeztetik a vízpartokon élőket vagy azok állatait, ott sok helyen továbbra is irtják őket.
Védelem és növekvő konfliktusok
A múlt évszázadban számuk erősen lecsökkent, ezért védelem alá helyezték őket. Ennek hatására létszámuk drámaian növekedni kezdett, de ezzel együtt gyakoribbá váltak az ember elleni támadások is, ezért egyes helyeken visszavonták védelmüket.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a bordás krokodil világából. A videóban részletesebben szó esik elképesztő méretéről, tengeri vándorlásairól, vadászatáról, szaporodásáról, emberrel való konfliktusairól és természetvédelmi helyzetéről.